Elment a Szuverenitásvédelmi Hivatal épületéhez Hadházy Ákos, és pont azt kapta, amire mindenki számíthatott
A képviselő a külügy elleni hekkertámadással kapcsolatban akart beadni egy iratot, de nem engedték neki.
A képviselő a külügy elleni hekkertámadással kapcsolatban akart beadni egy iratot, de nem engedték neki.
Az újságíró-szövetség szerint a célpontokat már kilistázták, most jogszabályokkal próbálják sarokba szorítani azokat. A listán a HVG is szerepel.
Eddig szavakban, most tettekben is harcba száll a szerinte háborúpárti híreket terjesztő médiumokkal a kormány. Persze csak akkor, ha Nyugatról jön a „métely”.
Tényközlő írásokat is háborúpárti narratívaként azonosít a kormány politikai bunkósbotjaként működő Szuverenitásvédelmi Hivatal – feltéve, hogy azok a HVG-n jelentek meg. A harmadik világháborúval szinte naponta riogató kormányszócső Origo cikkeit nem is vizsgálták. A hivatal még nem büntet, de már készül a sajtót megregulázó törvényjavaslat.
„Sem politikai párt, sem jelölőszervezet nem vagyunk, közhatalmat sem gyakorlunk, ezért nem működünk együtt a Szuverenitásvédelmi Hivatallal” – írta az Átlátszó.
A tervezet kidolgozására az Igazságügyi Minisztérium kapott felkérést.
A független sajtón és egy civil szervezeten próbálja ki először a magyar szuverenitást védelmező hivatal képességeit a kormány.
27 oldalon keresztül nem tűnt fel valakinek az elírás, kiadták az anyagot.
Az orosz–ukrán háború kapcsán két narratívát sikerült azonosítania a hivatalnak: „a nyugati háborúpárti erők által hangoztatott, valamint az orosz állami narratívát”. Elemzésükben tucatjával veszik sorra hazai független médiumok cikket úgy beállítva, mintha azok nem tényeket közölnének, hanem „nyugati háborúpárti álláspontot” igyekeznének elhitetni a közvéleménnyel.
A hivatal a héten a Transparency International és az Átlátszó ellen indított vizsgálatot.
A szövetség szerint az erősen vitatott szuverenitásvédelmi törvényre hivatkozva indított vizsgálatok támadást jelentenek a szabad sajtó ellen.
Jogkörei alig vannak, a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelenleg csupán arra alkalmas, hogy kellemetlenkedjen és muníciót adjon a propagandának. A kormány egy független oknyomozó műhely és egy korrupcióellenes szervezet vegzálásával próbálja demonstrálni cselekvőképességét, valójában azonban egészen mást mutat meg.
Vizsgálatot indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszó oknyomozó portál és a Transparency International Magyarország ellen, mert a hivatal szerint külföldről is finanszírozott szervezetként a „választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytatnak. A Lánczi-féle hivatalnak nyomozati és szankciós jogköre nincs, csak vizsgálódhat. Ehhez viszont adatokat kérhet be – rengeteg adatot.
Az állami pénz viszont ömlik Lánczi Tamásékhoz.
Felháborítónak tartja, hogy „a valódi szuverenitást fenyegető eseményeket, mint az orosz titkosszolgálatok kibertámadását a magyar külügyminisztérium ellen, igyekeznek eltussolni”.
Megjött az étvágya a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak: azt szeretné, hogy még az ügyvédek titkai se maradhassanak rejtve előtte.
Magyarországnak két hónapja van válaszolni a levélre, ha nem teszi meg, az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet.
Hosszú jelentést készített a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal a „guruló dollárok” ügyében. Megismételték a Fidesz által bedobott, majd a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat és végül az Állami Számvevőszék által is bizonygatott vádakat a külföldi kampányfinanszírozásról, és arra jutottak, hogy Soros György és hálózata az egész térségünkre „aktív fenyegetést” jelent, vélhetően a most júniusi választásokon is.
Közzétette a Szuverenitásvédelmi Hivatal azt a Lánczi Tamás által írt levelet, amelyre a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Havasi Dezső hűvösen válaszolt, visszautasítva az együttműködés „elvárt formáira” vonatkozó javaslatokat. Mindkét levél tanulságos olvasmány a hazai jogállamisági állapotokról. Az üzengetés folytatódik a Lánczi-féle hivatalnak a hvg.hu kérdéseire küldött válaszában is.
Megjött az étvágya a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, amely néha még a rá vonatkozó törvényt is máshogy értelmezi, mint az igazságügyi tárca. Legutóbb éppen a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke utasította vissza a hivatal által „elvárt együttműködés” formáit, és még a kormány részéről sem mutatkozik hajlandóság minden javaslatukra.